Három hatalmas név, három zseni, akik már lassan nem tudják, hogy mi a fenét is kezdjenek a basszussal, és hogyan mutassák meg, mekkora királyok, mégis mindig összejön nekük. Csak az a kérdés az ilyeneket mi a fenéért engedik közel egymáshoz?...Öt kategoriába sorolom a művészeket, vannak akik olyan gyengét alkotnak, hogy elmegy a kedved neked is mindentől, vannak akik csak annyira gyengék, hogy azt érezheted, te jobb vagy, az erőt ad , vannak jók, akiket elismersz, vannak nagyon jok kik meghozzák a kedved a zenéléshez, mert te is szeretnél olyan lenni mint ők, és végül vannak k***a jók, akik annyira profik, hogy a kedved is elmegy a zenéléstől, mert tudod soha nem leszel olyan jó, mikor meg három ilyen kerül össze akkor eggyenként mindeniknek a ..... :)) ne figyelj az irigység beszél belőlem. :P:D
Stanley Clarke, Marcus Miller and Victor Wooten
2010.07.20. 19:52 Kontzy
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://kontzy.blog.hu/api/trackback/id/tr712164444
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.